CSED - Csecsemőgondozási díj

Ki kaphatja?

Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és
• a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

Mikortól jár?

A szülő nő csecsemőgondozási díjra legkésőbb a gyermek születésének napjától, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjától jogosult.

Mi számítható be a 365 napi biztosítási időbe?

A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:
• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
• közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Mennyi időre jár?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár.

Csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára
a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
b) annak a családbafogadó gyámnak jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,
c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák
d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
e) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák
f) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
g) annak a férfinek is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.

Mikor nem jár?

Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak
a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
b) ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is - , ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Mennyi jár?

A csecsemőgondozási díj összege naptári napi alap 70%-a.

Ha a naptári napi alap nem állapítható meg, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része. (2015-ben 7000,- Ft)

Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

naptári napi alap jövedelem kiszámítása: ha a biztosítási idő az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén az ellátás alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a jogosultság kezdő napjától 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Nincs hozzászólás.