Egy anya imádsága

„Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Úr teljesítette kérésemet, amit kértem tőle.” (1Sámuel 1:27)

Minden terrorista egykor kisgyerek volt. Ugyanígy minden misszionárius is. Kettejük közti különbség gyakran a szülői hatás. Sámuel próféta negyven évig vezette Izráel népét, és tanácsolta Dávid királyt legtöbb fontos döntésében, de ki volt az, aki Sámuel életére a legnagyobb hatást gyakorolta? Az édesanyja! Figyeld csak: „…felajánlom az Úrnak. Legyen egész életére felajánlva az Úrnak…” (1Sámuel 1:28). Amíg veled vannak gyermekeid, öleld magadhoz őket, szeresd őket, gondoskodj róluk, és készítsd fel őket az életre, de értsd meg, hogy csak sáfár* vagy, nem tulajdonos. A gyermekeid nem a te tulajdonod, ők Istenéi. Egy nap felnőnek, és elmennek. Tégy meg mindent azért, hogy addigra legyen egy igazi szellemi horgonyuk, mert az élet sok vihart tartogat számukra. Soha ne becsüld alá az Isten előtt gyermekéért közbenjáró szülő imájának erejét! Ki tudja, hány ima nyer meghallgatást ebben a pillanatban, mert egy kitartóan imádkozó anya 10 vagy 20 éve könyörög gyermekéért? Bármit is csinálsz ebben a mai rohanó világban, ha az a gyermekeidért való imádságra fordított idődből vesz el, akkor túl sokat vállaltál magadra! Nincs semmi fontosabb, semmi értékesebb, mint az az idő, amit egy szülő Isten előtt tölt gyermekéért közbenjárva. Nincs késő gyermeked számára, bármennyi könnyet ontottál is már miatta. Gondolj Jézus édesanyjára, akinek végig kellett néznie fia kivégzését, de része lehetett abban az örömben is, hogy látta őt a halálból feltámadva! Lehet, hogy úgy kell sírba térned, hogy nem tudod, választ kapsz-e valaha imáidra, de azért mégse hagyd abba az imádkozást! Miért? Mert amikor az anyák imádkoznak, Isten figyel!

*sáfár: a Bibliában gyakran használt régies kifejezés, jelentése: intéző, tiszttartó