Mi a jólét?

 

“13Ekkor így szólt hozzá valaki a sokaságból: “Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” 14De ő így válaszolt: “Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá köztetek?” 15Azután ezt mondta nekik: “Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.” 16Aztán példázatot mondott nekik: “Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje, 17ekkor így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet. 18Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda takarítom be minden gabonámat és javamat, 19és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! 20Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? 21Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.”" ( Lukács 12,13-21)

Az ENSZ tavalyi felmérése alapján Norvégiában, Ausztráliában és Új-Zélandon a legmagasabb az életszínvonal. Ezek az országok élvonalban járnak az egészségügyben, az oktatásban és a gazdaságban. Ki ne szeretne ilyen országban élni? Az, akinek nemcsak a földi életszínvonal számít, hanem a lelki is. 
Jézus példázatában egy olyan emberrel ismerkedhetünk meg, aki egészséges és gazdag volt. El lehetett mondani róla, hogy jól élt. De jóléte csak fizikai életére vonatkozott. Lelke egyáltalán nem élt jól, szegény volt és szűkölködött. Vágyott az örökkévaló értékekre, hisz arra lett teremtve, de nem kapott mást, csak földi javakat és mulandó örömet. A halál után pedig várt rá a szörnyű, de igazságos ítélet.

Milyen életszínvonalon él a lelkünk? János apostol a következőket írja Gájusznak: “Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek.” Mennyire menne jól a dolgunk és lennénk egészségesek fizikailag, ha Isten a lelkünk egészségét venné alapul? Tegyük a lelkünk jólétét az első helyre az életünkben! Tápláljuk az élet beszédével, tartsuk élő és állandó közösségben Teremtőjével, Urával és Megváltójával! /SzL/