Pál levele Filemonhoz 1-25

Avagy hat alapelv a szülői szeretetről és gyermeknevelésről

 

Filemon egy gazdag előkelő nemes volt, aki Kolosséban lakott családjával. A fia Arkhipposz a gyülekezet gazdája, diakónusa. Rendszeresen náluk tartották az összejöveteleket. Minden vagyonuknál nagyobb kincsnek tartották, hogy megismerték Krisztust.
Onézimusz, egy fiatal rabszolga megszökött és meglopta gazdáját, kihasználta a családban bekövetkezett változásokat. Később rettenetesen megbánta. Az akkori társadalom a rabszolgaság intézményére volt felépítve. A szökött rabszolgákat senki sem fogadhatta be, vissza kellett mennie urához, aki akár meg is ölhette vagy átadta a hatóságnak – ami szintén halált jelentett: keresztre feszítés. Ha a gazdája irgalmas volt, életét meghagyta, de keményen megbüntette.
Mit csináljon most Onézimusz ebben a helyzetben?
Eszébe jutott Pál, aki annyit beszélt Istenről gazdájának, talán ő segíthet. Ez idő alatt Pál Efézusban volt fogoly, ami csak 1 napi járóföld ide. Pál prédikál neki, hogy az igazi rabszolgaság a bűn. A rabszolgákat fel lehet szabadítani, pénzzel kiváltani. Krisztus felszabadított mindenkit, aki hisz és vérével fizetett. Aki elfogadja ezt a szabadítást, Krisztus lesz a gazdája. Onézimusz átadta életét Krisztusnak. Pál mega mellé vette és tanította. Ő lett a fogságban mindenese, inasa. Onézimusz boldog volt. Egyszer Pál mondta neki, hogy vissza kell menned a törvény szerint a gazdádhoz, haza. De mi nem a törvényre tekintünk csak, hanem Krisztusra. Írt egy levelet és OM. vitte haza Filemonnak, lesz ami lesz: kegyelem vagy halál. Onézimusz már más ember, fiú, testvér. Benne már Krisztus él. Bocsásson meg neki Filemon és fogadja vissza.
Pál – Onézimusz (fogságomban szültem 10.v.)
Hat alapelv a szülői szeretetről:
1. 11. vers. Onézimusz hasznos neked is és nekem is. Korábban felelőtlen volt, elszökött, lopott. De most már felelős lett [felelősségre nevelés]. A gyermekek természetüknél fogva felelőtlenek. Jutalom – fegyelmezés. A következetesség a legfontosabb!
( példa: a játszótéren körben kerítés volt. Egyik éjszaka lebontották a kerítést és a szociológusok nagyot néztek, mert senki sem ment át a határvonalon. Tapasztalat: biztonságot adott a kerítés! )
A szülői „kerítés” biztonságot ad, ha következetes. Ne változzanak a szabályok. Egyszer szabad valamit, egyszer nem. Csak összezavarodik a gyerek. A fegyelmezéskor olyasmit helyezzünk kilátásba, amit meg is tudunk tenni.
( példa: gyorsétteremben, egy 4 éves kislány kézzel dobálta a salátáját. Apja így fenyegette: ne tedd, mert eltöröm a kezedet! -> úgy sem tenné meg, hazugságra neveli.)

2. 12. vers. Onéziusz Pál szíve, de hogyan? Pál értékrendjét megtanulta Onézimusz. Így az értékei Páléi voltak. [értékrend átadás]
( példa: Apa 13 éves lányát megkérdezte: mi neked a legnagyobb érték a családunkban? Válasz: Házi feladat és a szobám tisztasága! Nem azokat az értékeket adta tovább, amiről úgy gondolta, hogy átadja
Van 4-5 érték, amit átadunk a gyermekeinknek, ezeket lebetonozni! Nem engedünk belőle.
Ilyen értékeink:

 

- őszinteség – mindig igazat mondunk egymásnak
- tisztelet egymás iránt
- felelős gondolkodás
- emberszeretet
- bocsánatkérés

3. 16. vers. Rabszolgánál jóval több kész arra, hogy szabad legyen. El kell engedni nekünk, szülőknek a felnőtt gyerekeinket. Átmenet! Szülői fennhatóság [felszabadítás] születéskor 100% függőség 18 évesen 0%! 18 évünk van a teljes függőségből a függetlenségig eljutni.
4. 16. vers. Kedves nekem OM. [Feltétel nélküli szeretet]. ( iskolából ha 5-öst, ha 1-est hoz haza akkor is szeretlek!) (úgy szeretlek, mint ide nyíregyháza!) A kifejezésmód a növekedésükkel változik, de a gyerekek igénylik minden korban. ”Büszke vagyok rád!” -> kulcsmondat
5. 16. vers Nemcsak ember, hanem testvér már OM.! A családunk és a gyerekek legyenek [testvéreink] az Úrban. Ez nem könnyű. Hitelesnek kell lenni - második generáció problémája. (Bírák könyve)
6. 18. vers. Pál visszafizeti az adósságot, amit OM. csinált. – [kegyelem gyakorlása]
Ezt kell megélnünk a gyakorlatban is gyermekeink felé. Ha kell, akkor bocsánatot kell kérnünk. A gyerekek nem azt várják, hogy mi szülők tökéletesek legyünk, hanem ha tévedünk, kérjünk bocsánatot. Jó az igazságérzetük!

 

Ha imádsággal kérjük az Úr vezetését gyermekeink ( az Ő ajándékai ) neveléséhez, akkor Ő megadja az adott élethelyzetben a megfelelő döntést.

Legyünk jó példák Urunk követésében és neveljük gyermekeinket a nekik megfelelő módon!

 


         Ámen